Los Reyes Magos

Január 2-n hajnalban visszatértem Katalóniába és ahogy az hamarosan kiderül, ezúttal sokkal szerencsésebben indult minden :) Ahogy sokan mások én is azt várom, hogy kétezer-tízben majd minden simán fog menni, a beteljesületlen vágyak beteljesülnek, a megválaszolatlan kérdésekre választ kapunk; reméljük, hogy aki az elmúlt évben munkát keresett végre talál is majd és talán az sem lenne rossz, ha a karácsonyi nagy szeretet áradat nem csak arra a pár napra korlátozódna hanem kitartana egész évben. Általában hasonló várakozásaink vannak minden év elején, aztán később nem gondolunk rájuk, csak haladunk az úton, mégis... olyan jó néha pozitívan látni a dolgokat!!!

A spanyoloknak a jószerencsét a "mágikus királyok" vagyis a napkeleti bölcsek -Menyhért, Gáspár, Boldizsár- megérkezése hozza, így január 6-a az egyik legjelentősebb nemzeti ünnepük. Szilvesztert követően is még sokan szabadságon vannak és mindenki vásárlási lázban ég... és ez így is marad az ünnepeket követően is, de erről majd később.

A hónap első hetén sajnos számomra véget ért a barcelonai spanyol nyelvtanfolyam, amit egyrészről sajnálok, mert nagyon sokat fejlődtem négy hét alatt, de jó lenne még többet tanulni hivatásos tanártól és nem pedig az "utcáról" felszedni a nyelvet; ugyanakkor nagyon intenzív volt a napi négy óra és most időt kell hagynom magamnak, hogy meg tudjam emészteni ezt a rengeteg anyagot és használni is tudjam a nyelvet. Egy nap tanítás kimaradt a héten a január 6-i ünnep miatt és azt gondoltam, jobb híján és esős idő révén a szobámban ülve fogom tölteni a napot. Mégsem nem így történt!

5-n este lakótársammal, Arival átmentünk a közeli Matadepera-ra, hogy megnéztük a királyok megérkezés. A kisváros egy hegy lábánál fekszik, a terrassaiak csak úgy emlegetik, mint mi a Rózsadombot, hogy ott laknak a gazdagok, meg a maffia. Hát ez részben igaz is, a hely gyönyörű, az utcák tiszták, igazi álomhely a családosok számára. Nos, itt laknak Ari szülei is (izlandi apa, katalán anya), akik nem tartoznak egyik előbb említett kategóriába sem, generációk óta itt élnek, amikor még nem számított luxusnak a természethez közel élni. Van egy szép kis lakásuk a belváros főterén, és pont ide volt várható a háromkirályok megérkezése is ezen az estén. Gyakran hívnak meg ebédre vagy vacsorára, valami miatt megkedveltek. Ezúttal nem is érkeztem üres kézzel és vittem nekik apukám kolbászából és elkészítettem anya egyik specialitását, a kókuszgolyókat :) Mindkettő sikert aratott.

Spanyolországban minden városban megtartják ezt a felvonulást. Este 7 óra körül szinte mindenki az utcán van vagy az ablakokból lógva nézi, amint a napkeleti bölcsek (mai modern formában audik és bmvk által vontatott hintókban) egymás után megérkeznek segítőikkel, hogy az este folyamán minden házba eljussanak, és ajándékokkal tömjék meg a cipőket, sálakat. A bámészkodó tömegre cukoreső hullik, sok száz kiló "caramelos"t dobálnak ilyenkor szét (később olvastam, hogy egyeseknek nagy csalódás volt, hogy idén a krízis miatt sokkal kevesebb caramelossal a zsebben jöttek a királyok, no comment.) A városok főterén aztán előadják a bibliai jelenetet és lassan hazasétálnak a családok, hiszen ezen az estén korán le kell feküdnie a gyerekeknek, hogy a bölcseknek legyen idejük szétosztani az ajándékokat.



Az ünnepség után mi egy heavy metal bárba mentünk, arra gondolva, hogy a C/Vall 22es számú második emeleti albérletbe úgysem valószínű, hogy eljutnak a királyok. Nagyon jól szórakoztunk :) Aztán másnap reggel korán megcsördült a telefonom, és nagy meglepetésemre munkatársam, Begona volt a vonalban, aki gondolva arra, hogy mit csinálhat egy nem idevalósi miközben mindenki családi körben ünnepel, elhívott magukhoz ebédre, pontosabban a barátja szüleinak a házába. Kis hezitálás után úgy döntöttem miért is ne, jó lenne közelről megtapasztalni, hogyan töltik ezt a fontos napot a helyiek. Begona nem Terrassában lakik, egy közeli város vasútállomásán beszéltül meg a találkozót. Először elvitt és megmutatta a lakását és a három iszonyú aranyos kiskutyáját. Aztán vele és a barátjával mentünk a szülőkhöz, akik egy gyönyörű családi házban laknak a hegyekben. Az ebéd náluk 3 óra körül kezdődik, én ekkor már majd éhen haltam, de itt ugye nem sietik el a dolgokat. A kaja fantasztikus volt, alkalmam volt olyan tengeri élőlényeket kipróbálni, amiről a mai napig nem tudom, hogy micsoda. Kagylókrokettek, polip, rákok, kalamári.. minden mi szem-szájnak ingere ott hevert az asztalon, nem is tudtam, hova kapkodjak örömömben :) imádom! Elbeszélgettük az időt, aztán estére megérkezett a család többi tagja és elkezdődött az ajándékozás. Ezt megelőzte viszont az est fő attrakciója, a roscón, ez a szuper édes hatalmas fánk, amit csak ezen a napon fogyasztanak és csak pár nappal korábban kezdik el árusítani a boltokban. A roscónban egy kis király van elrejtve, a sütit felszeletik és aki megtalálja a bábút, annak a fejére kerül a korona! Ennél a családnál a korona mellett bevezettek egy olyan tradíciót is, hogy minden jelenlevő bedob 10 eurót és akié a király mindent visz! Az enyémben volt!!! 70 euró ütötte a markomat, melyből 20-at felajánlottam a mellettem ülőnek, mert a király lába átlógott és mert sajnáltam, hogy neki ilyen kevesen múlt :) ez a pénz aztán mondanom sem kell milyen jól jött a madridi út előtt! :)))



Az ajándékozás során aztán csak hüledeztem, előkerült ott laptop, igazi spanyol gitár, ruhák tömkelege, ékszerek és úgy tűnik a napkeletiek tudtak valamit, mert nekem is hagytak egy gyönyörű sálat és gyűrűt... nem vagyok a nagy ajándékozás híve, de mégis jó volt ott lenni. Mindenki egyesével bontotta ki az ajándékokat, közben taps, ének, nagyon vicces volt! Azt hiszem nem kell ragoznom, hogy jól döntöttem, amikor velük tartottam, ennél jobban nem telhetett volna a nap!