2010. április 18., vasárnap

Cursa Bombers

Az elmúlt napok erős lehangoltsága után, amit egy rossz hír okozott, amely nagyban meghatározza a jövőmet, ma újra erőre kaptam és részt vettem egy 10 kilométeres futóversenyen, Barcelonában. A versenyt a város tűzoltói rendezik, melyet a Nike szponzorál. Évről évre egyre népszerűbb, az idén a résztvevők száma már meghaladta a 19000-et. Ahogy ez szokott lenni, profi és szabadidős futók, tinédzser gyerekek, babájukat maguk előtt toló apák-anyák, az idősebb generáció harcosai, vagyis a futó társadalom apraja, nagyja képviseltette magát.

A mi kis terrassai csapatunkkal nagyon jól éreztem magam, egytől egyig jó fej, lelkileg és testileg egészséges emberek nagyszerű humorérzékkel. Mindenki külön futott, néha persze láttuk egymást, aztán újra elvesztünk a tömegben saját fizikai korlátainknak megfelelően. Jómagam, 50 perc 9 századmásodperccel értem célba :). Nem túl profi módon kétszer kellett félrehúzódnom, hogy megkössem a cipőfűzőmet és a lassabban futók közötti szlalomozás nagyon sokat visszavett a végeredményből, úgyhogy nem vagyok túl elégedett magammal. Az utolsó negyedben nagyon elfáradtam.

Az itteni futóversenyeket lebonyolítása a következő módon zajlik. A verseny előtti pár napban megkapjuk a pólót és egy chipet, melyet a cipőnkre kell helyezni, ez méri majd a saját időnket. Kapunk egy tájékoztató füzetet is, mely minden fontos információt tartalmaz a versenyről. Az induláskor irtó sok ember van, attól függően, hogy hol áll az ember, 5-10 perc is eltelhet, amíg a Start vonalhoz érünk. A hangulat fenomenális, a hangszórókból üvölt a zene, az emberek egyre izgatottabbak, táncolnak, integetnek a kameráknak, amíg elérkezünk a Rajthoz. Onnantól kezdve jöhet az igazi élvezet: a futás öröme és fájdalma. Az utcán rengeteg a szurkoló, tapsoló, fotózó ember, az előrehaladás nem egyszerű, hiszen mindig vannak lassabban futók, akiket előzetni kell, olyan, mint egy szlalom pálya. Éppen ezért én sokszor a járdát választottam, már ahol lehetett. A kurzus felénél van egy vízosztó állomás, ahol szerezhetünk frissítőt. Az utolsó kilométernél már rengeteg a néző, az út mentén 100 méterenként színpadokon dobolnak zenészek, és mindez sokat dob az ember hangulatán. A verseny végén a chipet leadjuk és kapunk egy nagy túlélő csomagot frissítőkkel és csokikkal. Kb. 1 óra múlva már jön is az sms: „Gratulálunk, Ön sikeresen teljesítette a Tűzoltók Futóversenyét”, x idővel, x.helyen.” A honlapon pedig mire az ember hazaér, már látja is az összes eredményt név szerint, valamint egy diagramon megnézheti futásának elemzését. A kíváncsiak számára íme az enyém :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése