Sant Jordi

Április 23-án, Katalónia második legfontosabb ünnepén koordináló szervezetemmel rózsát árultunk Terrassa főterén. Nem volt kisebb a tét, mint április havi zsebpénzük kézhez vétele. Sajnos a szervezet ebben a hónapban súlyos anyagi gondokkal küzd (állítólag a spanyol nemzeti iroda késői kifizetései miatt). A lakbért sem tudták még kifizetni, és kissé szarkasztikus, de az eladott rózsák árából próbálták meg finanszírozni az önkéntesek zsebpénzét. Épp jókor jött tehát a könyvek és rózsák ünnepe.

Április 23. több dologról híres:
- Ezen a napon hunyt el a világirodalom két hatalmas személyisége, William Shakespear és Miguel Cervantes (1616)
- 1995-ben az UNESCO "A könyv napjává" nyilvánította katalán javaslatra azzal a célja, hogy felhívja a figyelmet az olvasás szépségére, és hogy ösztönözzük egymást a könyvek forgatására
- Ez a nap "A szerzői jogok napja" is.
- A katalánoknak egyben védőszentjük, Sárkányölő Szent György (Sant Jordi) napja is. A legenda szerint valamikor réges-rég egy tarragónai kis faluban, Montblancban élt egy a lakosságát pusztító és félelembe tartó sárkány, aki a király lányát is fogságban tartotta. Az ő megmentésére sietett Szent György, aki megölte a rettenetes sárkányt, melynek véréből vörös szirmú virágok nőttek. A rózsákat a bátor lovag a megmentett hercegnőnek ajándékozta.

Katalóniában a hagyomány szerint ezen a napon a hölgyek könyvet ajándékoznak az uraknak, akik ezt rózsával viszonozzák. "A rózsát a szerelemért, a könyvet az örökkévalóságért". A terek és utcák még a legkisebb településeken is megtelnek virág és könyvárusokkal, hiszen minden magára valamit is adó katalán vásárol belőle. Terrassában sok non-profit szervezet is kivonul, részben, hogy némely bevételhez jusson, részben pedig azért, hogy saját céljait és programjait népszerűsítse (ha nincs ez a nap, sosem szereztem volna tudomást a terrassai leszbikusok egyesületéről - na ez azóta is megmosolyogtat). A projektemet koordináló és a fogadó szervezetemnek is volt pavilonja, reggel és délelőtt az egyiknél, majd délután a másiknál dolgoztam. Bár eléggé nehézkesen indult végül sok-sok rózsát, úgy 500-t eladtunk, így a nap végére kezünkbe nyomták a megkésett zsebpénzt... ezúttal rendesen meg kellett dolgozni érte.