2009. november 1., vasárnap

Formación a la Llegada, Coma Ruga

Akkor elkezdem, mert valahol el kell kezdeni. Nem könnyű, mert egy hét alatt annyi minden történt velem, mint ami otthon hónapok alatt sem biztos. Értem ezt egyrészt a sok új külföldi ismerős megismerése alatt és persze az eseményeknek is köszönhető, melyeket képtelenség mind-mind felidézni... öt nap érkezési tréning, a tengertől 200 méterre egy hostelben, Coma Ruga-n, 28 fiatal, 4 tréner, teljes ellátás, sok-sok napsütés és legalább 25 fok! Nem áll jogomban panaszkodni itteni életemre :)

Hétfőn korán reggel indultunk és Terrassából közvetlenül jutottunk el a célállomásra, 2 órás vonatozás után. A tréninget koordináló szervezetem, La Vibria szervezte, ezért Robonak és nekem picit más volt ez az első pillanattól kezdve, hiszen ismertünk a trénereket és a nagyjából a programot is. Elsőként kellett a helyszínre éreznünk, elkészíteni a szobabeosztást, átrendezni a termet, és fogadni az önkénteseket a vonatállomáson (ez utóbbi nem igazán sikerült nekünk, mert mindenki különböző időpontokban érkezett, mint azt előzőleg számítani lehetett és káosz volt az egész...) Este egy közös vacsit követően elkezdtük ismerkedni, mindenki bemutatkozott, ki-honnan jött, miért, hol lakik, mit csinál stb. Ezt párokban játszottuk és egymást kellett bemutatni a többieknek nagy vonalakban. A legtöbben Németországból és Franciaországból érkeztek, de voltak olaszok, törökök, egy albán, egy grúz és egy cseh lány, illetve egy brit fiú. És ott voltunk mi magyarok :) Rebeka, András és én :))) Már ismertük egymást az indulás előtti tréningről és nagyszerű volt újra találkozni! Jó volt együtt lenni nagyon! Ha ők nem lettek volna, sosem énekeltük volna közösen a franciáknak a La Marseillais-t magyarul a nemzetközi esten, akiket sikerült ezzel teljesen lenyűgözni!

"Előre ország népe, harcra
Ma győzelem vár, hív hazánk!
Ellenünk tört a kény uralma,
Vérben áztatja zászlaját,
Vérben áztatja rút zászlaját.
Halljátok! Már küldi a zsarnok
Vad, bősz ölni kész rab hadát,
Letörnek népet és hazát,
Bosszút állnak ifjon gyönge lányon,

Hajrá, fegyverbe hát!
Ma harcra hív hazád!
Csak jöjj, csak jöjj, öntözze hát
rút vérük a határt!
Fegyverbe hát! (...)" -- még mindig ezt éneklem :)))

A hét során rengeteget tanultunk egymástól, nekem személy szerint sokat fejlődött a spanyolom is (mármint egyre többet megértek, de még nem beszélek, mivel nincs még spanyol órám sajnos). Beszéltünk a saját projektünkről, elvárásokról, motivációkról, félelmekről, a többi "Fiatalok Lendületben" programról és lehetőségekről, valamint volt sok-sok csapatépítő játék. Szabadidőnkben kedvenc időtöltésünk a tengerparton való zenélés, ének, olvasás, kártyázás volt és a bátrabbak a vízbe is bemerészkedtek. Egyik reggel futni is voltam, fantasztikus volt! Ez a partszakasz teljesen kihalt az év ezen szakaszán, nyáron állítólag mozdulni sem lehet. Reggel úgy éreztem, hogy teljesen egyedül vagyok, a sétány üres volt és semmi más nem hallatszott, csak a tenger zaja, jött fel a nap és én csak néztem magam elé a parton...gyönyörű volt.

A feladatok nagyon kreatívak voltak, pár fős csapatokban dolgoztunk és ránk volt bízva, hogyan dolgozzuk fel és adjuk át a többieknek a ránk bízott témát. Rendelkezésünkre állt számos eszköz, sokszor nyúltunk a zenéhez, rövid színdarabot adtunk elő, vagy egyszerűen egy állókép segített. Fantasztikus átélni, hogyan tud sok-sok különböző nemzet fiatalja együtt dolgozni, pár órás, napos ismertség után, rövid idő alatt valami értékeset és kreatívat alkotni, hiszen mind-mind különböző ismeretekkel, tudással, más társadalmi (kulturális és családi) háttérrel rendelkezünk és sorolhatnám még a különbségeket. És amikor látjuk a közös munka eredményét és elégedettem nézünk egymásra, akkor az egész más színt vesz fel és megértjük, hogy bár mások vagyunk, közös az értékrendszerünk: mind azért jöttünk, hogy valami jót tegyünk, fiatalok vagyunk és aktívak, nyitottak és toleránsak, és ezek nem csak szavak, ezek tettek, ennek eredménye van, kívül-belül...

Sokat tanultam... ahogy azt emlegetni szokták "informális" úton. Ismereteket szereztem más kultúrákról, Európáról, az Unióról, az előttünk álló lehetőségekről és az esetleges nehézségekről. És nem utolsó sorban ismerem egy nagyon finom sangria receptjét (kb 28 liter készült belőle), ami mellé mindenképp dukál a következő spanyol dal, melyet több tucatszor énekeltünk együtt! Készüljetek, mert otthon is durrogtatni fogom!

"Ildi ya está aquí... con la copa la copa en la mano... diciendo vas a morir CABRON!! Gracias por haber venido! Bebe un poquitooooo... otra más largooooo... después haber bebidooooo!!! Pasa la copa a un amigooooooooo...." SALUUUUT!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése