2010. február 16., kedd

Andalusia #5: Granada!

Granada! Örök szerelem fog maradni! Az eső miatt duzzogva érkeztem, majd pontosan 24 óra múlva a várost körülölelő Sierra Nevada hófedte csúcsait megvillantó napsütésben, mosollyal az arcomon hagytam el, annak biztos tudatában, hogy ide hamarosan visszatérek.

A megbeszélt buszmegállóban esernyővel várt rám második CouchSurfing hostom, akit szintén Paconak hívnak, mint a Córdobában megismert fiút. Bulizós, pörgős srác; lokálpatrióta, aki ismeri Granada minden sarkát, aki mellett nem lehet unatkozni, rengeteg ismerőse van és mindenhez van hozzáfűznivalója. Jelenleg egyedül lakik egy háromszobás lakásban Granada belvárosában és szabadidejében fogadja a "szörfölőket". Szombat délután miután lepakoltam, együtt elindultunk ez első tapas felfedező túrára.

A tapasz a spanyol gasztronómia egyik jellegzetessége, melyet leginkább italokhoz (sör, bor) mellé fogyasztanak és gyakorlatilag bármiből készülhet: serrano sonkás szendvics, sajtok olívabogyókkal, patatas bravas (sültkrumpli fokhagymás majonézzel), tortilla de patatas (tojáslepény krumplival és hagymával), ensalada rusa (majonézes, tonhalas saláta), citromos csikrnyrárs, koktélrákok stb...pár példa, hogy mit ehetünk, ha a drága éttermek helyett Granadában a tapas bárokat választjuk: mindezt kb. 2 euro/ adagonként, mely az ital mellé jár. Rendelünk egy sört 2 euróért és kihoznak mellé egy adag ételt, ami ugyan nem éttermi adag, de nekem nagyon tetszik az ötlet: kisebb mennyiségben, igazán jó minőségű ételt enni!

Sajnos ez eső rendíthetetlenül esett, ennek ellenére az esernyő védelme alól ki-kikacsintgatva megpróbáltam elképzelni egy tavaszi napon és hajtott előre a város varázsa! Átázott cipőben késő délutánig gyalogoltam.

Este hullafáradtan értem vissza a lakásba, mire Paco megkérdezte, hogy van-e kedvem vele menni egy Valentin nap alkalmából megrendezett összejövetelre, ahova csupa "szingli" barátok hivatalosak: ezt az estét mindenki a párjával tölti, hát akinek nincs, az baráti körben! :) Így csöppentem bele egy rendkívül szimpatikus társaságba (lásd a lenti képen). A házigazda egy Granada melletti kisebb településen lakik egy hatalmas medencés családi házban és órák hosszát dolgozott az egyik lány segítségével, hogy isteni ételeket ehessünk. Volt minden, mi szem szájnak ingere! Aztán éjszaka visszamentünk a városba és reggel 5-ig buliztunk, ami rám igazán nem jellemző, de ezek az andalúziaiak tudnak élni ! :-) Megismertem egy nagyon szimpatikus lányt Cádizból, Estela-t aki szintén felajánlotta, hogy ha bármikor visszatérek Granadába, hozzá mindig mehetek. :)

Másnap délben indulni készültem, hogy egy jót reggelizzek valahol és elinduljak második felfedező utamra, de házigazdám meghívott egy serranoi sonkás paradicsomos toastos-facsartnarancsos-tejeskávés reggelire, amit a napsütésben fogyasztottunk el a lakás hatalmas teraszán, kilátással a hegyekre: hát ennek nem tudtam ellenállni :). A belépőjegyem délután 4-re szólt az Alhambra-ba, és felajánlotta, hogy addig eljön velem és megmutatja Granada egyik legszebb kerültét, az Albayzint. Nagy különbség van azért abban, ha az ember egy útikönyvvel, kamerával és térképpel a kezében próbál manőverezni vagy ha átadhatja magát a hely szépségének és egy helyi történeteit hallgatva, az ő útvonalát követve élvezheti a városnézést. Végre szép idő volt, hatalmasat sétáltunk, sztorizott, megmutatta a legfontosabb látnivalókat. Ami itt kihagyhatatlan, az a Szent-Miklós kilátó (Mirador San Nicolas). Innen fantasztikus panorámában gyönyörködhetünk, mely magában foglalja a Sierra Nevada havas csúcsait (ez Spanyolország legmagasabb hegysége), az Alhambra-t és az azt körülvevő kerteket, és persze a fél várost.

Délután aztán elbúcsúztam szállásadómtól és egyedül folytattam az utat fel a La Sabika néven ismert domb tetején elnyúló, a tündérmesék világát idéző Alhambra-ba. A "Vörös Palota" leginkább belső díszítéséről és falfestményeiről híres, de a zegzugos udvarok, az épületeket visszatükröző medencék, a mediterrán kertek, a pálmák és örökzöldek, az egymásba szövődő árkádok egyedülálló együttese is fantasztikus látványt nyújt. Lenyűgözően szép arab (mór) építészeti csoda, melyhez egy hatalmas "kert" csatlakozik, a Generlife. Erősen ajánlott, hogy elővételben vegyük meg a belépőt, ez például itt tehető meg: http://www.servicaixa.com/nav/landings/es/mucho_mas/alhambra/alhambra.html. Az interneten vett jegyekhez automaták vannak elhelyezve a kijáratnál, ahol bankkártyánkkal azonosíthatjuk magunkat és pillanatokon belül megkapjuk a jegyet, hosszabb sorban állás nélkül. A palotában két órát tartózkodhatunk, de az azt körülvevő kertekben még kettőt. Érdemes minden percét kihasználni!

Az estét a szintén a városban tartózkodó, a képzésen megismert önkéntesekkel töltöttem, akikkel véletlenül futottam össze, de vacsi után hazamentem, hogy kipihenjem a nap fáradalmait. Másnap reggel még bementem a városba egy utolsó sétára és egy isteni bocadillo-s, tejeskávés reggelire, majd sok kilónyi csomagot húzva magam után Malaga, majd Terrassa felé vettem az utat. 10 nap kaland, új ismerősök a világ minden részéről, sok-sok különböző szemlélet, gyönyörű helyek, tanulás ...

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó utad lehetett! A beszámolóidat csak olvasni is élmény!!!
    :)
    Sok puszi!

    VálaszTörlés